A Európai Központi Bank (EKB) nem tud további csökkentésekről nyilatkozni, miután valószínűleg júniusban megtörténik az első kamatvágás – mondta el Christine Lagarde elnök szerdán. Úgy látja, hogy adatvezérelt döntéshozatalra van szükség, és majd júniusban lesz pontosabb képük a jövőről, addig kár is találgatni.
Luis de Guindos, az Európai Központi Bank alelnöke szerint a jegybank júniusban megvitathatja a kamatcsökkentés lehetőségét, amit az infláció csökkenése indokol. Számos döntéshozó támogatása a kamatvágást, bár továbbra is jelentős a bizonytalanság a piacon.
Múlt hét óta újra nagyobb kilengések jellemzik a forint árfolyamát. Az euró ma a 395-396-os árfolyam környékén között, a forint 1-1,5 egységet gyengült délutánig a közös pénzhez képest. Eközben a lengyel zloty még mindig megállíthatatlannak tűnik. A hazai fizetőeszköz erejét pedig még jobban befolyásolhatja a jegybank és a kormány között újra kiéleződő viszony.
A tárgyalásos bérnövekedés éves szinten 4,7-ről 4,5%-ra csökkent az eurózónában, ez megerősíti azokat a várakozásokat, hogy a bérnövekedés már nem gyorsul. Ahhoz persze nem elég ez az esés, hogy ajtót nyisson az EKB márciusi kamatcsökkentése előtt – figyelmeztet az ING Bank. Mivel a bérnövekedés innentől kezdve várhatóan óvatosan csökkenő tendenciát mutat, júniusban kezdődően szerény EKB-csökkentésre számítunk.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke óvatosságot ígért, azt mondta nem akarják elhamarkodni a kamatcsökkentéset, hangsúlyozva, hogy több bizonyítékra van szükség arra, hogy az infláció tartósan visszatér az EKB 2%-os célszintjéhez – számolt be a Bloomberg a jegybanki elnök csütörtöki beszédéről.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének a bérnövekedéssel kapcsolatos megjegyzései fokozott befektetői spekulációkat váltottak ki a korai kamatcsökkentéssel kapcsolatban. Lagarde arra utalt, hogy a bérnövekedés, amely az infláció dinamikájának egyik kulcstényezője, a lehűlés jeleit mutatja. A közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a monetáris döntéshozók inkább várják meg a tényadatokat, mielőtt lépnek – számolt be a Financial Times.
Változatlanul hagyta az irányadó kamatot az Európai Központi Bank, és kifejezetten üres volt a közlemény tartalmilag. Christine Lagarde a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kamatemelésről korai lenne beszélni, nem is volt ma téma. A jegybank ülésről-ülésre dönt, és értékeli a beérkező adatokat. Az inflációs kockázatok közül elsősorban a bérek alakulására figyel, de egyelőre ezek az adatok is kedvezően alakulnak. Lagarde nem zárta ki egyértelműen, hogy áprilisban jöhet az első kamatvágás, és összességében inkább laza hangnemben telt a mai esemény a nagyon kevés konkrétum ellenére.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az európai munkavállalók fizetésemelési követelései jelentősen késleltethetik az Európai Központi Bank korai kamatcsökkentését, amit Christine Lagarde, az EKB elnöke is kiemelt a várható kihívások között a davosi Világgazdasági Fórumon. Az euróövezeti jegybank már fenntartásait fejezte ki a bérek növekedése és azok az inflációra gyakorolt lehetséges kihatása miatt – írja a Financial Times.
Beindul az év a jegybankok számára is, a héten jönnek az első kamatdöntések, melyek közül legfontosabb az EKB csütörtöki döntése lesz. A jegybank eseménye kiemelten fontos lesz, mert teljesen új üzenetet kaphatunk a kamatkilátásokról a vörös-tengeri folyamatokra reagálva, ami alapvetően átrajzolná a várakozásokat. Emellett részletes képet kapunk még az államháztartás 2023-as számairól, de jönnek konjuknktúra-mutatók a világ legnagyobb gazdaságaiból is.
„Én is azt gondolom, hogy ez valószínű” – reagált arra a kérdésre a Davosi Világgazdasági Fórum keretében Christine Lagarde, hogy valóban nyáron jöhet-e az első kamatvágás az Európai Központi Banktól.
Az euró segít abban, hogy Európa magabiztos maradjon a globális környezetben – írták véleménycikkében az Európai Unió vezetői, többek között Christine Lagarde EKB-elnök. A Bloomberg által idézett cikk a közös deviza jövőjéről, a további lehetséges bővítésről is szól.
Kriptobefektetéseinek jelentős részét elvesztette Christine Lagarde fia, annak ellenére, hogy édesanyja, az EKB elnöke figyelmeztette az eszközosztály kockázataira – írja a Reuters.
2025-től folyamatos csökkenésnek indul az európai munkaképes korú lakosság, miközben folyamatosan természeti katasztrófákkal kell szembe nézni – mondta pénteken Christine Lagarde. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint ezekre a kihívásokra válaszul rövid idő alatt hatalmas beruházást kell végrehajtani.
Az európai bankok jelentős veszteségeket szenvedhetnek el, ha kötvényeladásokra kényszerülnek - figyelmeztetett Christine Lagarde, az EKB elnöke.
Az EKB elnöke, Christine Lagarde szerint az eurózóna inflációja fokozatosan visszatér a 2%-os célértékhez, de a bank készen áll arra, hogy szükség esetén szigorítson a monetáris politikáján.
A jelenlegi kamatlábak elértek egy olyan szintet, amelyet hosszú ideig fenntartva elérhető a jegybank inflációs célja, hiszen közben a munkaerőpiacon is már a lassulás jelei látszanak – többek között ezeket üzente az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága előtti hétfői meghallgatásán az Európai Központi Bank elnöke. A relatív kamatkülönbség, és esetleges tágulása miatt az euró esni kezdett a dollárral szemben és az 1,06-os szint alá bukott, így egy kulcsfontosságú technikai szint is elesett a legfontosabb devizapárban.
A Biden-adminisztráció 37 kínai szervezetet vett fel a listára.
Közülük választhatnak a budapestiek.
Látszódnak eredmények, de még mindig rengetegen élnek a szegénységi küszöbön.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
Van egyáltalán ideális mutatószám?